Sziasztok!
Nagyon sajnálom a sok késést, csak az én hibám, mert nem volt sosem
elég ihletem megírni a részt és még egy nyaralás is közbeszólt!
De most meghoztam, reméljük tetszeni fog nektek és várjátok már
a következőt! Köszönjük a bíztatást és az olvasókat!
Jó olvasást!
Ölelünk Titeket,
Evelyne és Amelia S.
Melissa
- Vajon miről akar Norah beszélni Harryvel? - kérdeztem a mellettem ülő Louistól.
- Fogalmam sincs. - vonja meg a vállát. - De gondolom úgyis elmondja, majd neked, ha rákérdel. A lányok mindent megbeszélnek egymás között. - néz rám.
- Tényleg úgy érzed, hogy mindent megbeszélnek? - vonom fel a szemöldököm, mire ő perverzül elvigyorodik. - Akkora egy barom vagy. - vágom hozzá. - Mi nem is... - de nem tudtam befejezni, mivel lépteket hallottam a lépcső felől, így hátra fordultam.
Norah sietett le rajta, nyomában Harryvel. Aki nem ismeri olyan jól ezt a lány, azt mondja semmi baja, de én aki már évek óta jóba vagyok vele, már kiismertem és látom rajta, hogy valamit próbál elrejteni, hogy egyáltalán nincs jól. Harry arcán csalódotságot látok, mi a fenéről beszélhettek? A többiek bejöttek a szobába, majd Norah miután köszöntötte őket Louis mellé sétált, majd a fülébe suttogott, ám nem volt elég halk, mivel mindenki tisztán értette, hogy mit mondott.
- Gratulálok! Teljesítettem amit kértél, most már örülhetsz! - mondta gúnyosan. Kérdőn néztem a mellettem ülő srácra, majd Noráhra, de egyikük sem mondott semmi, de ezzel nem csak én voltam így, hanem a szobában lévő többi személy is. Mielőtt még megszólalhattam volna, Norah felszaladt, majd Harry akadályozott meg benne.
- Mi a szarról beszélt Norah, Louis? - csattan fel Harry.
- Honnan kéne én azt tudjam? - vonja meg a vállát. Lehet, hogy nem ismerem eléggé, de biztos vagyok benne, hogy hazudik méghozzá elég szarul csinálja.
- Francokat nem tudod Louis! - morogja. - Ismerlek, nekem nem tudsz hazudni. - Mit kértél tőle? - néz egyenesen a szemébe. Én a helyébe biztosan frászt kaptam volna, de Louis nyugodtan ült mellettem.
- Semmit. - mondja ismét ugyanazt a választ.
- Ha te nem mondod el, majd ő megteszi! - vágja rá majd felrohan a lépcsőn.
Mi a franc folyik itt? Mit kérhetett Louis Norahtól, amiből ez lett? Harry majd felrobban, Norah pedig úgy viselkedik, mint akitől elvettek valamit. Minden szempár Louisra szegeződött, köztük az enyém is, hiszen én is kíváncsi voltam, hogy mit csinált.
- Most mit néztek így? - kérdezi kicsit idegesen.
- Talán a magyarázatodat várjuk Tommo. - sóhajtja Liam. - Mit mondtál Norahnak és Harry mitől akadt így ki? - kérdi.
- És azt ne merd mondani, hogy semmit, mert nem vagyunk hülyék. - teszi hozzá Zayn.
- Louis én esküszöm neked, ha Noraht megbántottad kiheréllek! - szólalok meg én is éllel a hangomban.
- Nem csináltam semmit! - morogta. - Csak a legjobb haverom védem. - böki ki végül.
- Mégis mitől véded? - teszem fel azonnal a kérdést. - Norah nem egy vadállat! - csattanok fel, majd felállok mellőle.
- Hát szerintem Harry most nem örül annak, amit tettél, bármi is legyen az. - vonja meg a vállát Niall.
- Befejeznétek végre a kérdezősködést, semmi közötök hozzá! - csattan fel Louis is.
- Már, hogyne lenne a legjobb barátnőm. Harry pedig az ők barátja is! - vágom hozzá.
- Hű, mi itt ez a veszekedés? - lépett be Ed döbbent képpel.
- Semmi! - vágja rá egyből Louis.
- Oké azt hiszem jobb, ha én nem avatkozom bele. Norah fent van? - néz rám, mire én bólintok.
Mivel láttuk, hogy Louis úgysem fog semmit sem mondani visszaültünk a kanapéra, de én már nem mellette foglaltam helyet, hanem a fotelban. A film közben végig magamon éreztem a tekintetét, de nem törődtem vele. Utálom, ha nem értem a dolgokat és meg sem próbálják elmagyarázni. A film végére Ed és Norah is megérkezett.
- Én Ed-el megye, majd ott találkozunk. - néz ránk Norah, mire én bólintok. Louisra pillantok aki önelégülten mosolyog, majd tekintetem Harryre vándorol, akinek már kevésbé tetszik az ötlet.
- Hát akkor ott találkozunk. - mosolyog Lou, miközben kezében tartja Luxot.
Miután Paul betette a bőröndjeinket, mi is elindultunk. Lou, Paul mellé ült, mi pedig hátul kellett osztoznunk az üléseken. Ezzel semmi baj sem lett volna, ha történetesen nem öt személy fért volna el hátul. Luxnak könnyű volt, hiszen ő Harry ölében csücsült, de nekem is be kell ülnöm valakinek az ölébe és ez számomra elviselhetetlen. Nem akarok senkinek sem az ölébe ülni.
- Mi lesz már Mell, pattanj?! - veregette meg Louis a lábát. Szemforgatva beszálltam a kocsiba, majd levetettem magam az ölébe, mire ő kuncogni kezdett, én pedig morogni. - Tetszik ez a helyzet. - suttogja a fülembe.
- Akkor élvezd ki, mert többet nem fog előfordulni. - morgom.
Körbenézek a társaságon, majd szúrós pillantásokat vetek rájuk, ugyanis mindenki a vigyorát próbálja elrejteni, kivéve Harryt, mert ő mélyen a gondolataiba van merülve.
- Kiszállás! - kiáltotta el magát Paul, mire én egyből kipattantam az öléből, csak sajnos nem voltam elég gyors, így elkapott mikor kiszálltam a kocsiból.
- Valld be, hogy te is élvezted. - ölel át hátulról.
- Álmodban Tomlinson! - csattanok fel, majd kibontakozom az öleléséből.
Noraht pillantottuk meg a repülő mellett állva egyedül. A bőröndjei biztosan már fel voltak téve, mivel sehol sem láttam őket. Harry elsuhant mellette, majd felszállt a gépre. Lou és Paul elől foglalt helyet, Luxal együtt, mi pedig hátul osztoztunk a többi helyen. Zayn ült leghátulra magába, azzal a kifogással, hogy ő aludni szeretne. Liam és Niall bevetettél magukat elé, majd Louis is leült Harry mellé. Ebből biztosan nem fog semmi jó kisülni, hiszen nem is beszélnek egymással. Mi Norahval leültünk a másik oldalt lévő szabad ülésre. Azt hittem, hogy most beszélgetni fogunk, de tévedtem, mivel bedugta a füleseit, majd lehunyta a szemét. Csodás, tehát egyedül maradtam.
A gép lassan felszállt, én pedig kezdtem egyre jobban unatkozni. Épp a fülesemet kerestem, mikor veszekedést hallottam. Egyből kiszúrtam, hogy kiktől származik. Természetesen Harrytől és Louistól.
- Tényleg nem fogsz velem beszélni? - morogja Lou.
- Elárulod végre, hogy mi a faszomat mondtál neki, hogy így viselkedik? - förmed rá.
- Semmit sem mondtam neki! - csattan fel Louis.
- Hát persze, hogy nem. - vágja rá gúnyosan. - Ha majd észhez tértél akkor beszélünk, addig nem létezel számomra! - jelenti ki, majd bedugja a fülesét.
Ez az út is csodásan fog eltelni. - gondolom magamban. Louis feláll mellőle, majd eltűnik egy ajtó mellett. Sóhajtva kelek fel a székemből, majd vonszolom el magam Harry üléséig. Leülök mellé, mire felém kapja a fejét. Kiveszi egyik fülesét és kérdőn néz rám.
- Jól vagy? - kérdem csendesen.
- Egyáltalán nem. - sóhajtja. - Nem tudom mi ütött Louisba, tegnap még azt mondta Norah, hogy ad egy esélyt, hogy megismerjen, most meg már semmi. Egyszerűen nem értem. - suttogja.
- Azt mondta, hogy ad egy esélyt neked? - kérdem döbbenten.
- Igen, azt mondta, de mára meggondolta magát, azt mondta, hogy csak egy gyenge pillanata volt, amit ő maga sem ért. - vonja meg a vállát. - Azt mondta, hogy csak megsajnált, de én tegnap nem így láttam rajta. És amikor azt mondta Louisnak már biztos voltam benne, hogy ez nem igaz. Fel nem tudom fogni, hogy mit mondhatott neki ez az idióta.
- Kedveled Noraht igaz? - kérdem lágyan.
- Igen, kedvelem őt. - motyogja. - Azt mondtam neki, hogy a kedvéért képes lennék megváltozni, de nem is figyelt rám. - sóhajtja.
- Nem tudom, hogy mit mondjak. De az, hogy tegnap adott neked egy esélyt nem volt véletlen, szerintem ő is kedvel téged, szóval ne aggódj minden megoldódik majd. - érintem meg a karját.
- Köszi Mel. - mosolyog rám, majd egy puszit ad az arcomra, amin én csak mosolygok.
- Mi folyik itt? - jelenik meg Louis, mire Harry sóhajt egyet és felém fordul.
- Megyek megpróbálok vele beszélni, baj, ha addig itt kell ülj vele? - bök Louis felé.
- Menj csak, én megleszek. - bólint. Felállok, hogy kiengedjem, majd beülök a helyére és Louis is leül mellém. - Jó nagy szart kevertél bármit is csináltál. - nézek ki az ablakon.
- De hát semmit sem csináltam. - morogja. - Beszélgetni is fogunk amíg itt ülsz vagy te is levegőnek fogsz nézni? - teszi a kezét a combomra, mire én oda kapom a tekintetem.
Bizsergés önti el testem, de egyben undor is. Rá emelem a szemem majd vissza a kezére.
- Jobban jársz, ha azt elveszed onnan. - bökök a keze felé, mire sóhajtva elveszi. - Utálom, hogy csináltál valamit, amit nem vagy képes bevallani, azt hittem végre beszélhetek Norahval az úton, de nem mert ő inkább a zenébe menekül. - morgom rá nézve, majd visszafordítom magam az ablak felé.
Nem beszélünk többet. Az egész repülőn csend van, csak Norah és Harry halk veszekedését lehet hallani, mert néha Zayn horkolását. Szinte éreztem, hogy semmi jó nem fog elsülni abból, hogy Harry beszélni akar vele, de nem mondtam neki semmit sem.
- Sajnálom, adj időt neki és minden helyrejön. - mosolygok rá, majd visszaülök Norah mellé. - Jól vagy?
- Nagyszerűen. - morogja, majd újra bedugja a füleseit.
Az út többi része csendben telt, én is zenét hallgattam egészen addig, míg le nem szálltunk Amsterdamban. Mindenki felállt, majd sorba leszállt a gépről. A csomagjainkat bepakolták a ránk váró kocsiba, amibe szerencsére már simán elfértünk, majd elindultunk a szállodánk felé. Norahval közös szobát kaptunk, a többiek, pedig mind sajátot. Miután beléptünk a szobába én az ágyra ültem Norah pedig kiment a teraszra. Épp a telefonom nyomkodtam, mikor visszajött és sóhajtva leült mellém, majd komolyan megszólalt.
- Beszélnünk kell!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése