2014. május 7., szerda

12.rész - Mi lesz a turnéval?

Sziasztok!
Meghoztuk nektek a következő részt! Reméljük tetszeni fog nektek!
Örülünk, hogy nőnek az olvasóink számai, de kicsit szomorúak is
vagyunk mivel komik nem nagyon érkeznek, reméljük ez változni fog!
Köszönöm mindent!
Jó olvasást!
Ölelünk Titeket,
Amelia és Evelyne!



Melissa



  Nem érzem magam még a saját szobámban sem biztonságban, hogy tudom, Louis a mellettem lévő szobában van. Hogy a fenébe fogok így aludni? Bár azok után ami ma történt kétlem, hogy tudnék aludni, túl nagy rajtam még mindig a teher. Lehet, hogy ma kicsit megtörtem Louis előtt, de ez semmi sem változtat. Nem leszek vele jóba, azért mert ma sikerült kicsit megnyugtatnia. Igaz arra rájöttem, hogy kedves, hiszen ez látszik is, én bunkó vagyok vele, ő pedig még akkor is kedves hozzám. Ez talán nagyon tetszik benne, de nem szabad megtörnöm és én is az árral sodródjak majd, mint a többi rajongójuk, egyszerűen nem szabad! Hiszen, ő a hibás mindenért!
  Én csak meg akartam könnyíteni Norah-nak a dolgát, hogy nem szólok neki arról, hogy reggel itt volt Louis és beszéltem vele, erre tessék, összevesztünk. Sosem hazudtam neki ez teljesen igaz és tudom, hogy megbántottam vele, de semmi olyanba nem hazudtam ami fontos lett volna. Igazából ez nem is hazugság hanem inkább eltitkolás, az ő érdekében. Fogalmam sincs, hogy hol lehet most. Tényleg nem tudom elképzelni, hogy kihez mehetett. Most senki sem jut eszembe, aki Londonban élne és mi jóba lennénk vele... Aggódom érte, de attól félek, hogyha írnék vagy felhívnám akkor csak jobban kiakadna és az most nem tenne semmi jót nekünk.
  Már egy ideje az ágyon fekszem és próbálok elaludni, de nem megy! Az agyam csak kattog és képtelen vagyok kikapcsolni. Sóhajtva kibújok a paplan alól, majd kiosonok a szobámból.
  - Miért nem alszol?- kérdezi valaki, mikor leérek a nagyszobába.
  - Jézusom! - ugrok egyet, majd megkapaszkodok a lépcső korlátjába. - Te normális vagy? - mordulok rá.
  - Bocsi, nem akartalak megijeszteni. - kapcsolja fel a kislámpát az asztalon.
  - Hát pedig sikerült. - vágom rá. - Miért nem alszol? - ülök le a kanapéra.
  - Bűntudatom van. - motyogja, mire én összeráncolt szemöldökkel nézek rám. - Miattam ment el Norah, te pedig joggal vagy rám dühös.
  - Tessék? - kérdezem a fejem rázva. - Igen, ez igaz, de igazából nem csak te vagy érte a hibás, én nem mondtam el... - vonom meg a vállam. - Szóval nyugodtan aludhatsz. - mosolygok rá.
  - Te miért nem alszol? - kérdezi, figyelembe se véve az előbbi mondatomat.
  - Aggódom érte, nem tudom hol van és félek, hogy baja esik. - sóhajtom.
  - Tudom, hogy ezzel nem nyugtatlak meg. - szólal meg. - De szerintem erős és tud magára vigyázni.
  - Ezt én is így látom, de a barátnőm, akit testvéremként szeretek és most nem tudom, hol van. - sóhajtom. Louis teflonja világítani kezd, mire felkapja és elolvassa az üzenetet. Elég furcsa képet vág, így rákérdezek, hogy mi van. - Rossz hír?
  - Ööö, nem. - motyogja. - Csak Harry írt, egy furcsa üzenetet. - néz rám. - Ti ismeritek Ed-et? - kérdezi.
  - Igen, miért? 
  - Mivel azt mondja, hogy nála van Norah. - néz a szemembe.
  - Hát persze! - ugrok fel. Még szép, hogy nála van. Hiszen Ed Londonban van most, ki máshoz mehetett volna, mint hozzá.
  - Szóval ez jó? - áll fel és lép hozzám közelebb.
  - Igen. - mosolygok rá, majd hírtelen megölelem. Mi a fene ütött belém. Jézusom miért öleltem meg? - Sajnálom. - húzódom el tőle.
  - Semmi baj. - mosolyog rám. - Látom már megnyugodtál, hogy tudod, hol van Norah. - bólintok. - Azt hiszem én megyek és megpróbálok aludni, szerintem neked is ezt kéne tenned. - ismét bólintok, majd elindulunk a lépcső felé. - Hölgyeké az elsőség. - mosolyog.
  - Jó éjt Louis! - nézek még utoljára rá, mielőtt belépet a szobába.
  - Jó éjt! 
  Kicsit megkönnyebbültem, hogy Ed-nél van Norah. Nem is tudom miért nem gondoltam még eddig rá. Hiszen nagyon jóba vagyunk vele, vagyis inkább Norah, ők nem is tudom néha úgy néznek ki mintha együtt lennének, de igazából csak nagyon jó barátok. Örülök neki, hogy hozzá ment és nem egy idegenhez vagy szállodába. Lehet, hogy nem kéne ezt tennem, de megkeresem a telefonom és pötyögni kezdek rajta.

23:58
Norah!
  "Sajnálom, hogy eltitkoltam előled. Szólnom kellett volna róla, de csak neked szerettem volna jót. Amikor elmentél nagyon kiborultam, azt sem tudtam, hogy hol vagy. Az előbb viszont megtudtam, hogy Ed-nél vagy. Örülök, hogy hozzá mentél, de sokkal jobban szeretném, ha most itt lennél és bocsánatot kérhetnék tőled személyesen is. Remélem jól vagy és holnap hazajössz. Hiányzol! - M."

  Lehet, hogy tudtam, hogy hol van, még így sem tudtam éjjel aludni. Igazából már miatta aggódtam, hanem a holnaputáni nap miatt. Kezdődik a fiúk turnéja. Eddig úgy volt, hogy velük megyünk, de most mi lesz megyünk vagy sem? Félek, hogy Norah már nem szeretne. Igazából én már úgy érzem, hogy mennem kell, ha ő jön, ha nem. Nem akarom, hogy anya szomorú legyen és Lux-al is szeretnék egy kis időt tölteni, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a többiekkel is össze leszek zárva. Talán, ha adunk nekik egy esélyt akkor kiderül, hogy nem is olyan bunkók, mint amilyennek elképzeltük őket.
  Reggel hét órakor úgy döntöttem, ha már nem tudok aludni, akkor nem fogok itt ülni és ölvetett kézzel várni a reggelt, inkább felöltözök majd lemegyek és csinálok valamit. Kibújtam az ágyamból, majd egyenesen a fürdőbe mentem. A hajam a fejem tetejére kötöttem és beálltam a meleg zuhany alá. Zuhanyzás közben mindig ellazulok, nem gondolok a gondjaimra csak hagyom, hogy leperegjenek rólam, még ha csak egy kis időre is. Egy törölközőt magamra tekerve kiszálltam a kabinból, majd megnéztem magam. Ha valaki rám néz és megkérdi mi a bajom, tagadni sem tudnám, hogy alváshiány. Látszik rajtam. De talán egy kis smink majd segít rajtam. Felvettem egy tiszta alsóneműt, gy fekete melegítővel és egy piros pólóval, majd leeresztettem a hajam, de előtte még eltüntettem a karikákat a szemem alól.
  Megnéztem a telefonom, hogy nem-e írt Norah, de semmi. Biztosan még haragszik rám, csak abban reménykedem, hogy megbocsájt még mielőtt a turné kezdődne. Csendben lementem a földszintre, majd benyitottam a konyhába. Arra számítottam, hogy majd ott találom Louis-t, de nem volt ott, így nyugodtan elkezdtem a reggeli készítését. Már majdnem kész voltam, mikor hallottam az ajtó nyílását, azt hittem hírtelen, hogy Norah az, de csak anya jött le.
  - Jó reggelt, Mel! - ölel meg.
  - Reggelt! - mosolygok rá. - Jól vagy? - kérdeztem tőle.
  - Jobban lennék, ha tudnám hol van Norah, de igen jól vagyok. - ült le.
  - Ed-nél van, vagyis nekem ezt mondta az este Louis. - mosolygok rá.
  - Ott van. - nyitott be Harry. - Sziasztok! - nézett körbe.
  - Szia. - motyogtam, majd tovább készülődtem, miközben ők beszélgettek.
  - Mi lesz a reggeli? - lép be Niall. Ugye vicceltek velem? Megint itt esznek.
  - Rántotta. - morgom, majd még felverek pár tojást, hogy elég legyen mindenkinek.
  Mire kész lett már mindenki megérkezett. A reggelit csendben fogyasztottuk el utána pedig kimentünk a nappaliba és beszélgetni kezdtek. Igazából én csak ültem és hallgattam őket, egészen addig míg el nem kezdtek a turnéról beszélni.
  - Tényleg végül ti is jössztök? - kérdezi Louis, felém tekintve, mire én nyelek egyet.
  - Fogalmam sincs. - vallottam be. - Én menni szeretnék - mire vigyorogni kezd - nem miattatok - teszem hozzá gyorsan - mivel szeretnék anyával is Lux-al lenni, ha már eljöttünk ide, de nagyon örülnék, ha Norah is jönne, de ez csak akkor derül ki ha majd hazajön.
  - Már csak egy napja van rá, mert holnap este indulunk. - szólalt meg Liam.
  - Igen én is pontosan tudom ezt. - morgom. - De addigra biztosan hazajön majd.
  - Próbáltál már vele beszélni? - kérdezi anya.
  - Igen. - motyogom. - Este miután megtudtam, hogy Ed-nél van írtam neki, de nem válaszolt, ma hívtam is de arra sem, biztosan haragszik még...
  - Vagy csak lehet nem hallotta. - próbált nyugtatni Louis.
  - Lehet. - nézek fel rá.
  - Mióta vagytok ti ilyen jóba? - vigyorog ránk Zayn.
  - Nem vagyunk jóba. - vágom rá. - Csak most semmi kedvem a veszekedéshez. - vonom meg a vállam.
  - Aha. - kuncognak fel a többiek.
  - Bejössz neki. - suttogja Harry Louis fülébe, de sajnos nem elég halkan, hogy én ne halljam, de úgy döntöttem, hogy inkább nem mondok rá semmit.
  - Ha Norah úgy döntene, hogy nem jön te velünk jönnél? - kérdezi most Naill.
  - Egy kis időre biztosan, de nem végig... - válaszolom.
  - Lehet még meggondolod magad, ha több időt töltesz velünk. - nevet fel Louis.
  - Már így is egész nap itt vagytok, úgyhogy nem hiszem. - mosolygok rá.
  Kintről hangokat hallottam, így az ablak felé pillantottam, ahol ugyanaz a kocsi állt meg mint amibe tegnap Norah beszállt, azonnal felpattantam és elindultam a folyosó felé.

1 megjegyzés:

  1. Egy ilyen jó rész, komment nélkül... Höhh, ilyen nincs is!

    Annyira bírom Melissa, és Louis románcát, kíváncsi vagyok mi lesz a kövi részben, Nagyon tetszett!

    VálaszTörlés